Bugac- és Monostorpuszta – a Duna-Tisza köze legnagyobb legelője – már hosszú évszázadok óta a nomád pásztorkodás színhelye volt. A XVI. században (1562-ben) már mindkét pusztát kecskemétiek bérelték. (Bugac és Monostor területe négy pusztából áll: Kis- és Nagy-Bugac, Alsó- és Felső-Monostor). Bugac évszázadokon keresztül kun terület volt. Az eddigi kutatások szerint nevének értelme is kun eredetű. A kun-kódex szerint: a „buga” szó bikát jelent. A bugac illetve a „bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A középkorban a mai Bugacpuszta közepe táján – feltételezések szerint község, település volt: BUGACHÁZA néven. E település viszont már a török hódoltság elején elpusztult. Kecskemét város a 11.796 kh területű Alsó- és Felső-Monostor pusztát 1796-ban vásárolta meg Matjhényi Károlytól. Ez a puszta birtok a vétel idején per alatt állott, emiatt csak 1853-ban lett telek könyvileg is jogerősen a város tulajdona. Bugacpuszta egyik részét Nagy-Bugacot (9779 kh) 1868-ban vette meg a város a Földváry családtól. Kis-Bugacot (Bugacpuszta ÉNY-i részét), melynek területe 6190 kh, 1901-ben vette meg a város Szentkirályi Kálmán földbirtokostól. Így tehát Monostor- és Bugac-puszta együttvéve közel 30.000 kh területű (erdős, szikes, tavas, legelő) birtok teljes egészében 1901- től lett Kecskemét város tulajdona. Bugac- és Monostor-puszta Kecskemét város külterületével nem összefüggő közigazgatási terület, hanem különálló határrész (excla- ve).
1894
Az idegenforgalom kialakulását a vasút tette lehetővé. Így a bugaci idegenforgalom is akkor indult el, amikor eljutott Kecskemétig a vasút. Mint Kecskemét idegenforgalmi vonzerejét kiegészítő programot vezették be a XIX. sz. végén a pusztai kirándulást. A kecskeméti polgármester, Kada Elek kezdeményezésére, mai divatos szóval: „study tour”-t szerveztek Bugacra újságírók, természettudósok részvételével a hagyományos külterjes pásztorkodó állattartás bemutatására. Ekkor látogatta meg a bugaci pusztát Hermann Ottó neves természettudós és néprajzkutató, aki érdemesnek tartotta bemutatni ezt a különleges, magyaros életmódot a Milleniumi kiállításon Budapesten. Egy bugaci cserényt és csikósokat vitt fel a kiállításra.
1968
Az 1960-as években megindult egy gazdasági nyitási folyamat, melynek köszönhetően megépült 1962-ben a kecskeméti Aranyhomok Szálloda. A város tanácselnöke volt Reile Géza, a Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője pedig felesége Reile Gézáné. A szálloda hatékonyabb működtetése érdekében új programlehetőséget kerestek a vendégek részére. Ekkor merült fel a bugaci néphagyományok újbóli felélesztése. Azonban a programokhoz ló kellett. Először a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság TSZ-t keresték fel, hogy biztosítsa a lovakat. Azonban úgy nyilatkoztak, hogy a ló drága, ők már végrehajtották a traktorosítást, nekik nem kell ló. Ezután merült fel a Kiskunfélegyházi Lenin TSZ, amelynek a közreműködésével 1968-ban megnyitották a Bugaci Csárdát és megalapították a Bugaci Ménest.
A Kiskunfélegyházi Lenin TSZ 1968-ban vásárolt 60 db lovat egymillió Ft-ért a Tiszasülyi Állami Gazdaságtól. A lovak azért tudtak fennmaradni az általános országos traktorosítás ellenére, mert az állami gazdaság rizstermesztéssel kezdett foglalkozni, amelyhez szükséges munkát traktorral nem tudták elvégezni. Ráadásul a lóállomány rendkívül jó genetikával rendelkezett, hiszen a rizsföldeken való munkavégzés erősen szelektálta a lovakat.
Ekkor megalapították a modernkori Bugaci Ménest négy alapító csikóssal:
Juhász László, Kovács János, Téti Imre, Dora Károly
1971
Abonyi Imre a ’70-es években került a Bugaci Méneshez, ahol unokabátyjával Abonyi Lászlóval dolgozott együtt. Abonyi Imre a Nemzetközi Lovas Szövetség által először szervezett hivatalos budapesti Négyesfogathajtó Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett.
1984
Juhász László, a Bugaci Ménes alapító csikósa, Abonyi Imre tanítványa a Szilvásváradon rendezett Négyesfogathajtó Világbajnokságon a dobogó legfelső fokára állhatott, világbajnoki aranyérmet szerzett. Segédhajtói a későbbi kettesfogathajtó világbajnok Kecskeméti László és későbbi német csapatvilágbajnok Böhler János volt.
1987
Kecskeméti László a németországi Riesenbeckben rendezett Kettesfogathajtó Világbajnokságon aranyérmet szerzett.
1993
Erzsébet királynő és Fülöp herceg megtekintette a Bugaci Ménes csikósbemutatóját.
